Névadónk

---

Móra Ferenc
(1879-1934)

Kiskunfélegyházán született szegény családban. Apja (Móra Márton) szűcs, de elszegényedett, s iparosból gazdálkodó lett. Anyja (Juhász Anna) kenyérsütésből próbálta kiegészíteni a család jövedelmét. Nyomorúságos körélmények között éltek, de annál több szeretetben és törődésben volt része. Kitűnően tanult, de néha a tandíjat is alig tudták előteremteni. Többen is támogatták a törekvő, tehetséges fiút, de ő is vállalt tanítványokat. Ezekről az évekről sokat olvashatunk a Kincskereső kisködmön című regényében. Érettségi után a pesti egyetemre kerül, ahol földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett.

A Vas megyei Felsőlövőn segédtanárként dolgozott, majd 1902-ban Szegedre került, ahol a Szegedi Napló munkatársa lett. Még ebben az évben feleségül vette Walleshausen Ilonát, deákkori szerelmét. Két évvel később megszületett imádott Panka lánya, akinek több verset is írt.

1904-ben a Somogyi könyvtár munkatársává választották.

1907-től több ásatást kezdeményezett és támogatott a Tisza és a Maros mentén a népvándorlás kori sírok feltárását. Minden korból értékes leletekkel gyarapította múzeumát.

1903-1919 a Szegedi Napló főszerkesztője, de leváltása után egészen a haláláig állandó munkatársa maradt a lapnak. Ellenzéki hangú, ragyogó stílusú vezércikkeiben bírálta a háborút és a politikai visszásságokat. Mély humanizmusának bizonyítékai karcolatai és újságcikkei. Országos hírű politikai újságíró vált belőle. Írásai megjelentek a Világ című folyóiratban és a Magyar Hírlapban is.

1917-ben a Somogyi Könyvtár és Múzeum igazgatójává nevezték ki.

Az elismerések sem maradtak el: tagjai közé választotta a Petőfi (1915), a Dugonics és a Kisfaludy Társaság (1931).

1929-ben szülővárosa, Kiskunfélegyháza díszpolgárává avatták, 1932-ben pedig a szegedi egyetem díszdoktorává.

A rengeteg munka (régészkedés, újságírás, regényírás, igazgatóság) kikezdte egészségét. Egyre több időt töltött gyógykezeléseken.

1934 februárjában, 55 évesen halt meg rákban.

Móra Ferenc munkássága

 “SZÍVEMBEN CSAK GYERMEKÍRÓ MARADOK ÉN MINDIG, MÉG MIKOR VEZÉRCIKKET ÍROK IS.”

Móra tankönyvei:

Rövid ideig tartó tanári élményei arra ösztönözték, hogy élvezetes tankönyveket írjon a gyerekek számára.

A legszebb Móra-tankönyvek a Betűország … című sorozat darabjai, amelyek az 1-4. évfolyam részére készültek.

Az olvasókönyveken kívül természetrajz-tankönyveket is írt polgári leányiskoláknak.

Ifjúsági regényei:

Kezdő újságíró korában Kósa Lajos biztatására kezdett el meséket és novellákat írni a gyerekeknek. Az Én Újságom című gyereklapban körülbelül ezer írása jelent meg.

Első ifjúsági regénye az Öreg diófák alatt, amelynek 1848-as veressipkás honvédek a főszereplői. Ezt a művét később átdolgozták, s Dióbél királyfi címmel jelent meg újra.

A Rab ember fiai című műve kalandos meséjű történelmi regény. A Szitáry fiúk és apjuk története az író képzeletének szülöttei, ám a történelmi helyzet és a helyszínek valóságosak. Az utolsó erdélyi fejedelem idejében játszódik a mesés elemeket is alkalmazó kalandos történet. Egyetlen igazi, egységes vonalvezetésű ifjúsági regénye.

Csilicsali Csalavári Csalavér: világirodalmi példák után Móra a magyar rókaregény megteremtője. A gyerekek által annyira szeretett rókacsalád meséjén keresztül valójában társadalombírálatot fogalmazott meg. Az erdei társadalom az emberinek tükörképe, amelyet humorosan, szatirikusan ábrázol.

Legismertebb ifjúsági regénye a Kincskereső kisködmön. Nem is igazi regény, hanem közös hősű elbeszélések füzére. A közös hős Gergő, aki voltaképpen a gyerek Móra Ferenc. Bemutatja a szegények gazdag és meleg érzelmi világát, nemes erkölcseit. Egy-egy fejezet külön kis tanulságokat is megfogalmaz. Néhány fejezetét beillesztette önéletrajzi regényébe is.  

A legnagyobb magyar gyermek- és ifjúsági könyvkiadó 1957 óta viseli az író nevét.

Mondái, történelmi elbeszélései és anekdotái:

Móra szeretett historizálni, a napi eseményeknek is megtalálta a történelmi párját. Ahányszor újra leírja a régi históriát, mindig valami új színt, árnyalatot kap az eredeti történet. Írásait átszövi az adoma, az anekdota. Kitűnő mesélő készséggel rendelkezik.

Elbeszéléseiben és regényeiben a szívesen ábrázolja szülőföldjét és a Szeged környéki parasztembereket. Feladatának tekintette, hogy bemutassa szegény parasztság elképzelhetetlen nyomorát. Szeretettel ábrázolta őket, furcsaságaikat megértéssel szemlélte. Népszemléletében sok a romantikus vonás, még több az érzelmesség. Paraszti észjárásukat is bemutatja. Parasztjait beszéltetve gyakran idézi a nép ízes szólásait. Az élő beszédhez közel álló világos stílus jellemzi.

Nagy regényei:

Első regényének (A festő halála) ötletét barátja tragikus halála adta, de később Négy apának egy leánya címre változtatta, mert eltért a valóságos eseményektől.

Hannibál föltámasztása című szatíráját 1924-ben írta, amelyben a Horthy-korszak első éveinek igazságtalanságait bírálta. Ez a műve csak 1949-ben jelent meg Szegeden. Fábri Zoltán 1956-ban Hannibál tanár úr címmel filmet készített belőle.

Aranykoporsó: a legtöbbet vitatott Móra-mű, bár sokan művészi fejlődése csúcspontjának tartják. Ebben a művében oldotta fel a tudós és a művész közötti ellentéteket. A mű Diocletianus császár korában játszódik, de Ferenc József császár korára is gondolhatnak az olvasók.

Önéletrajzi írása a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig 1934-ben jelent meg.